New Day 26. fejezet

26. fejezet

Mikor kinyitottam a szemem, már világos volt. Egy szobába voltam, egy kényelmes puha ágyon. Nem egymagam-voltam. Ott volt a számomra legfontosabb személy a világon. Mellettem feküdt és éppen olvasott valamit. Nem vette észre hogy felkeltem, így egy kicsit még mozdulatlanul szemléltem.
- Egésznap nézni akarsz? – kérdezte egy idő után. Hát mégis észrevette, hogy felébredtem.
- Neked egy egész estéd volt rá, hogy nézz engem. – mondtam
- Igaz – mondta, letette a könyvet, majd szembe fordult velem, és így néztük egymást és folytatta:- És legszívesebben mindig téged néznélek.
- Ahogy én is – mondtam és a gyönyörű szemeibe néztem
Nem tudom, meddig feküdhettünk egymás mellett, végül én törtem meg a csendet.
- Hol vagyunk? – kérdeztem
- Róma mellett, egy eldugott helyen…
- Ez is a ti házatok? – kérdeztem
- Igen – mondta
- Hány házatok van? Úgy az egész világon – tényleg érdekelt a kérdés. Legalább országonként kettő?
- Nem tudom… - mondta és látszólag nem akart erről beszélni, szóval nem faggattam tovább.
- Hol vannak Alicék? – kérdeztem témaváltás kép
- Alice elrángatta Emettet vásárolni… szerencséjére, esik az eső…
- Szegény Emett – sóhajtottam.
Megint egymás szemébe néztünk. Olyan jó volt mellette lenni. Ezt a boldog percet, a gyomrom korgása szakította meg.
- Megyek, hozok valamit enni – mondta
- Akkor én meg elmegyek letusolni – olyan izzadság szagom lehetett már… Lassan feltápászkodtam és csak akkor vettem észre, hogy csak a melltartóm és a bugyim van rajtam. Éreztem, hogy elpirultam. Nem néztem hátra Edwardra, hanem elindultam a fürdő felé. Épp léptem volna be, amikor hátulról átkarol Edward. Én felé fordultam és a szemébe néztem. Abból szenvedélyt és nemi mohóságot lehettet kiolvasni. Majd megcsókolt. Úgy, mint ahogy még soha.
Nem kellett sokat várni, én is visszacsókoltam, és mohón faltuk egymást. Edward óvatosan felemelt és a falhoz nyomott. A szánk nem szakadt el egymásról, még csak annyira se, hogy levegőt vegyek.
Tudtam, hogy átléptünk egy határt, ami még veszélyes is lehet, de nem érdekelt. Azt akartam, hogy tudja Edward hogy az övé voltam, vagyok és leszek az életem végéig, és minden értelemben. Övé a lelkem, a szívem, mindenem.
Elkezdtem kigombolni az ingjét, elég béna voltam. Legszívesebben inkább letéptem volna, de azért inkább bénáztam vele egy sort. Mikor nagy nehezen kigomboltam az összes gombot, Edward levette magáról az inget, és a teste teljesen az enyémhez simult. Nem éreztem hidegnek, mint alapból szoktam… Edward az ágyhoz sétált velem és óvatosan letett, és felém hajolt, de úgy hogy ne érezzem a súlyát. Aztán már nem volta rajtam a melltartóm… és a bugyim is lekerült rólam…
Edward nagyon óvatos volt és gyengéd…
Negyedóra múlva, zihálva boldogan dőltem Edward mellkasára.
- Szeretlek – mondta
- Én is…
Boldog voltam, a világon a legboldogabb. Olyan tökéletes volt minden. Edward lassan simogatta a derekamat.
Ezt az idillt megint a gyomrom korgása szakította meg.
- Most már tényleg hozok enni valamit – mondta és megcsókolt, majd felkapta a bokszerjét és kiment.
Én még feküdtem egy kicsit az ágyon, majd feltápászkodtam, magamra csavartam a lepedőt és bementem a fürdőbe hogy letusoljak.
Épp léptem volna be a zuhany alá, amikor Edward mellettem termett és megint szenvedélyesen megcsókolt.
- Csatlakozhatok? – kérdezte
Nem mondtam semmit, csak megcsókoltam és behúztam a meleg víz alá…
Körülbelül egy óra múlva szántuk rá magunkat arra, hogy kimászunk a zuhany alól. Az én bőröm már teljesen ázott volt, de nem érdekelt.
- Mit vegyek fel? – álltam törülközőbe csavarva a szobába – Nem hoztam csak egy pólót…
- Minek ruha? – kérdezte csibész mosollyal Edward
- Nem fogok egésznap meztelenül rohangálni – mondtam – Alice nem hagyott nekem ruhát? – most nem érdekelt akár hogy is néz ki, csak legyen valami rajtam.
- Történetesen hagyott, de…
- De?
- Nem mondom, meg hol van – mondta mosolyogva
- Akkor ne mond meg – mondtam és durcásan kimentem a szobából – Megkeresem én! – kiáltottam vissza.
Ez a ház is, mint a másik Cullen rezidencia hatalmas, és gyönyörű volt. A falak krémszínűek, mint a másikba, a bútorok ízlésesen elrendezve. Minden szobába benyitottam, de volt amibe nem mentem be. Például Carlisle és Esme szobájába… az olyan illetlenség lenne.
Rosali és Emett szobáját megint kihagytam. Rosali megölne…
Alice ruháit fel se próbáltam, biztos voltam benne, hogy kicsi lenne. Végül visszamentem Edwardhoz, aki az ágyon feküdt és mosolygott. Oda sétáltam a szekrényéhez kiemeltem az első inget, amit megtaláltam, bementem a fürdőbe és bele bújtam…
Amikor kimentem Edward még mindig az ágyon feküdt és csalódott arccal nézett rám. Én kiöltöttem rá a nyelvem, és neki fogtam a nagy tálca ételnek, ami az éjjeli szekrényen volt.
Edward rántottát sütött és három nagy pirítus kenyeret. Volt mellette lekvár, vaj. Mindet megettem, és még a teát is megittam.
Mikor végeztem lefeküdtem Edward mellé, aki magához húzott, és megpuszilt.
A nap hátra lévő részében megnéztünk egy DVD-t.
Alice és Emett este hatfelé értek haza, hatalmas nagy zacskókkal, amik tele voltak ruhákkal.
- Jól szórakoztatok? – kérdeztem Emettől. Emett vágott egy fintort.
- Nem jobban, mint ti – mondta nevetve, mire én elvörösödtem – Csoda hogy áll még a ház… - Alice fejbe verte egy dobozzal.
- Aúúú. Miért kaptam? - kérdezte ártatlan szemekkel Emett
- Fogd be – mondta Alice – Bella hoztam ruhákat, öltözz fel nyugodtan. Megfogadtam a tanácsát, gyorsan belebújtam egy hálóruhába. Alice hozott nekem mindenféle ételt, így én jól bevacsoráztam…
Este kilenc fele feküdtem le, már nagyon fáradt voltam. Edward halkan jött utánnam és lefeküdt mellém.
- Ma este elmegyek vadászni – mondta
- oké – mondtam – Vigyázz magadra
- Ugyan Bella – mosolygott – Te vigyázz magadra.
- Nem én megyek oroszlánra vagy medvére vadászni - feleltem
- De leeshetsz a lépcsőről, vagy megvághatod magad… Vagy bármi lehet
Remek! Miért hiszi mindig mindenki azt, hogy velem csak baleset történhet? Tényleg ilyen béna vagyok? Ez nagyon rosszul esett. Edward észre is vette rajtam, ezért megpuszilt.
- Haragszol?- kérdezte
Nem mondtam semmit
- Jajj Bella – mondta és megint megpuszilt- Szeretlek. Te vagy az én életem. Nem bírnám elviselni, ha valami bajod, esne
- Mint ahogy én, se ha neked – mondta. nem bírtam ki hogy ne szóljak hozzá. Annyira szeretem!
- Örökké együtt leszünk, még ha megunsz is veled leszek – suttogta a fülembe
- Arra várhatsz. – Mondtam és megcsókoltam. Nehezemre esett elengedni, de éreztem, hogy mindjárt elalszok. Edward elkezdte dúdolni az altatómat, és én lassan mélyálomba zuhantam…

Meghoztem:) Remélem tetszik:) Úgy döntöttem folytatom, már tudom is hogy hogyan:) Remélem tetszeni fog. Az jutott eszembe, hogy esetleg, ha van olyan rész amire kíváncsiak lennétek más szemszögből is, akkor írjátok le és én megírom:) És még egy kérdés: a folytatásban legyen két szemszög? Mert lehet hogy kellhet... kérlek írjatok véleményt:) Sziasztok:)