3.rész

3.rész
Meglepetés


Nos ez nagyon meglepett.Azt sem tudtam,hogy mi történik most körülöttem.Charlira ,Billyre és a falkára számítottam,de az osztálytársaimra nem.Egyáltalán hogy-hogy itt vanak?
-Mi folyik itt Jake?-kérdeztem meglepetten.
-Egyszerűen eljöttünk,mivel eddig egyszer sem voltál osztálytalálkozón-jött oda melém egyik legjobb barátom Sharon-ezért fehívtuk Jaket,hogy mikor leszel itt legközeleb és megtudtuk,hohy ma.Ezért úgy gondoltuk,hogy meglátogatunk és megkérdezzük,hogy miért nem jöttél egyszer sem.
-Hát..van néhány kifogásom-mosolyodtam el,miközben megöleltem,vigyázva,hogy ne nagyon érjek hozzá.
-Ott akarsz állni és tátani a szádat-szólalt meg Adam-vagy idejösz nekünk is köszönni,és mesélni,hogy mit csinálsz mostanában,hogy annyira elfoglalt vagy.
-Egyáltalán, hogy nézel ki?-kérdezte Alex-kész model vagy. Csak nem az északisarkon jársz egyetemre?Vagy csak kisetetted magad?
-Nem.Egyszerűen nem süt olyan sokat a nap ahol játok egyetemre,sepedig itt-hatudtam-mosz is csoda hogy nem szakad az eső-mentem közelebb hozzájuk.Egy pillanatra sem eresztettem el Jaket. Mindenkit megöleltem. Jaknek talán igaza. El kellett volna mennem, vadásznom. Ilyen hirtelen, ilyen sok ember közé keveredni nem volt tanácsos. Minden egyes levegővétel erősebbé tette a torkomban a tűz.
- És hova jársz egyetemre?- érdeklődött Kate
- Dortmundba.
- Dortmundba?- kérdezték kórusban.
- Igen. Engem is meglepett, hogy felvettek-bólogattam.
A nap további részében elmeséltem nekik, hogy mi történt velem, persze kihagytam a vámpíros részét. Sam és Quil elmentek délután járőrözni és nem is jöttek vissza estig. A többiek is elmesélték, hogy kit hova vettek fel. Például az osztály második agytrösztje Henryt az Oxforta vették fel.
- Na és Cullenékről tudsz valamit?- érdeklődött- Angela.
- Nem tudok róluk, semmit- és ez igaz volt.5 éve egy szót nem hallottam róluk. Nem is jelentkeztek. De ez így volt rendjén.
- Furcsa. Pedig azt hitem, hogy velük vagy, mivel ők sem voltak egyszer sem oszálytalálkozón.
- Pedig nem tudok róluk semmit-és nem is akartam még egy ideig. Hirtelen Samék bukkantak fel az erdő szélén. Arcukról aggodalmat olvastam le-egy pillanat srácok-álltam fel a székből. Jake jött utánam.
Sammékkel félrehúzódtunk, ahol már senki nem hall minket.
- Mi a gond Sam?- kérdeztem tőle.
- Vámpírok. Forksban. Nem tudjuk megmondani, hogy kié, mivel keveredik a túrázók szagával- mondta.
- Pontosan hol?- kérdeztem aggodalmasan, miközben visszanéztem a többiekre, akik vidáman cseveréztek. Ha nem vegetáriánus vámpírokkal van dolgunk, amit kétlek, akkor ők veszélyben vannak.
- Ez a gond. Most hogy itt vannak, és nem tudjuk kik ők a szabályaink érvénybe léptek. Ha Cullenék is azok vagy nem léphetünk a területükre.
- Akkor ideje, hogy elmenjek vadászni-sóhajtottam.
- Túl veszélyes Ivett- rázta a fejét Sam- lehetnek többen is.
- Nem szándékozom harcba keveredni velük, csak közölni akarom, hogy ez a mi területünk. És Jake velem jön.
- Rendben, de jelezzetek, ha valami baj van-egyezett bele Sam. Gyorsan visszamentem a többiekhez, majd elköszöntem tőlük.
- Indulhatunk? - kérdeztem Jaketől, mire befutott az erdőbe. Még láttam, hogy megremeg a teste, majd átváltozik.
- Hát akkor menjünk vadászni-rohantam utána.